2014. szeptember 2., kedd

Csata az Undercityért

(Ez az írás reményeim szerint egy hosszabb sorozat első része, amely bemutatná az Orgrimmar ostromával véget érő háborút a Szövetség és a Horda között. Sokan ezt a Negyedik Háborúnak nevezik, azonban a Blizzard álláspontja szerint nem lehet annak nevezni, mivel a korábbi háborúk – bár kettőben ott is a Horda volt az ellenfél – a Burning Legion (Lángoló Légió) elleni háborúk voltak, ez viszont nem, így egyelőre a hivatalos oldalakon a Szövetség-Horda háború nevet viselik. Ennek a háborúnak voltak előzményei, és az Undercity-ért (Aljaváros) folyó csata is annak tekinthető, egyben a háború kirobbanásának pillanataként is ezt szokás megjelölni.)

Ennek a háborúnak, mint már írtam, voltak előzményei, hiszen a Hyjal hegyen vívott csata után létrejött fegyverszünet a Horda és a Szövetség között igencsak törények volt mindig is, ez azonban főleg helyi konfliktusokban nyilvánult meg. Ilyen helyi konfliktus volt az Alterac Valleyben folyó folyamatos csatározás is. Emellett azonban létrejöttek olyan szervezetek is, amelyek mindkét frakció tagjait szívesen látták maguk között, mint az Earthen Ring vagy a Cenarion Circle. És ha kellett, akkor képesek voltak közösen szembeszállni az őket fenyegető veszéllyel szemben, ahogyan azt a Shattered Sun Offensive esetén is láttuk Kael'thas Sunstriderrel és Kil'jaedennel szemben.



Mire véget ért az Outlanden folytatott háború, mindkét oldalon történt érdemi személyi változás: Orgrimmarba érkeztek a Mag'harok, akiket egy bizonyos Garrosh Hellscream vezetett, míg Stormwind élére visszatért a hsoszú ideje eltűnt Varian Wrynn. A Thrall és Varian közötti diplomáciai tárgyalásokat a Twilight's Hammer mellett egy északról érkező fenyegetés is megakasztotta: a Lich King és serege, a Scourge.

Icecrown Citadel

A Horda seregeinek élére Thrall Garrosh-t nevezte ki, míg az Alliance Vanguard élén a veterán harcos, Varian jóbarátja, Bolvar Fordragon állt. Habár egy közös ellenség ellen harcoltak, itt kezdett kiéleződni a két frakció közötti különbség, és egyre nagyobb lett a feszültség. Így érkeztek el a csapatok Angratharhoz, a Haragkapuhoz, az Icecrown Citadel bejáratához, ahol Bolvar és Dranosh Saurfang vezetésével a Szövetség és a Horda seregei közösen támadtak az élőholt Scourge-re. A két vezér egymás mellett harcolt a csatában. Amikor sikeresen szétverték a Scourge seregeit, Bolvar előszólította Arthast, hogy feleljen tetteiért. Amikor a Lich King megjelent, Dranosh-t a fiatalság minden hevülete a végzetébe sodorta: nekitámadt a Lich Kingnek, aki a Frostmourne egyetlen csapásával megölte az orkot.

Azonban még mielőtt további harcra kerülhetett volna sor, Bolvar mögött zöld felhő támadt, és fájdalmas kiáltások hallatszottak fel, a magasban pedig Grand Apothecary Putress, Sylvanas Fő Patikáriusa tűnt fel:

- Azt hittétek, hogy mi felejtünk? Azt hittétek, hogy mi megbocsátunk? Hát most nézzetek szembe a Forsakenek szörnyű bosszújával! Halál a Scourge-re! És halál az élőkre!

A zöld felhő pedig halálos gázokat rejtett magában, amely ellen nem volt ellenszer. Azon szerencsések, akiknek sikerült elmenekülniük, végignézhették, ahogyan még a Lich King is visszavonulót fújt, miközben harcostársaik számára nem volt menekvés a rettenetes kínhalál elől. Putress pedig dolga végeztével a többi Forsakennel együtt nevetve hagyta el a helyszínt, kijelentve, hogy elérkezett a Forsakenek órája. Maga Bolvar is a méreg áldozatává vált, azonban még mielőtt meghalt volna, megérkeztek a Vörös Sárkánynemzetség tagjai Alestrasza vezetésével, hogy tüzükkel pusztítsák el a Forsakenek katapultjait, és szárnyukkal hesegessék el a halálos felhőket. (Ez a tűz, a vörös sárkányok életadó tüze lesz az, amely végül megakadályozza, hogy Bolvar Fordragon meghaljon, így az élet és halál közötti létben megrekedt egykori paladin Arthas halála után felveheti a Helm of Dominationt és az új Lich King lehet.)



De térjünk vissza Putressre és az áruló Forsakenekre. Miután Sylvanas maga köré gyűjtötte a Lich King uralma alól felszabadult élőholtakat, és velük együtt elfoglalta a Lordaeron alatt meghúzódó várost, amelyet Undercitynek, vagyis Aljavárosnak nevezett el, csapatával együtt a Plaguelandsen (Járványföldeken) uralkodó dreadlordok (rémurak), vagy más néven nathrezimek ellen fordult. A három rémúr közül Varimathras volt az, aki életéért cserébe felajánlotta szolgálatait Sylvanasnak, amit a Sötét Úrnő el is fogadott (további részletekért a Forsakenek történelménél). Varimathras azonban csak látszólag volt lojális Sylvanashoz, valójában továbbra is a Burning Legiont szolgálta. 
Grand Apothecary Putress

Az évek alatt lassan Sylvanas főhadnagyaként lassan maga köré szervezett jó pár Forsakent, köztük a Forsaken's Royal Apothecary Society (vagyis a Királyi Patikus Társaság) vezetőjét, Putresst is. Putress még Shattrath városában tevékenykedve igyekezett kifejleszteni egyfajta gyógymódot a Plague, vagyis a Járvány ellen. Sylvanas maga ajánlotta Thrall figyelmébe főpatikáriusa képességeit a Lich King elleni hadjárat kezdetén. Northrenden aztán Putress végleg befejezte fő művét, a Forsaken Blight-ot (Elhagyottak Mételye), egy olyan új járványt, amely nemcsak az élőket, de az élőholtakat is elpusztítja. Ezt a mételyt vetette be Varimathras utasítására Angratharnál.

Miután fény derült az árulásra, Varimathras és Putress a hozzájuk hű Forsakenekkel együtt puccsot hajtottak végre Sylvanas-szal szemben, és elfoglalták Undercityt, a Sötét Úrnőt pedig majdnem megölték. Sylvanas Orgrimmarba menekült Thrallhoz a hozzá hú Forsakenekkel együtt. A Hadfőnök eltökélt volt abban, hogy nem fogja hagyni, hogy egyetlen rémúr is megvesse a lábát a Horda területén. Éppen a trónteremben próbált megoldást találni a problémára, amikor megjelent Jaina Proudmoore.

Ahogy a Hordához, úgy a Szövetséghez is eljutottak az Angratharnál történtek híre. Varian mély gyászba esett barátja, Bolvar halálhírén, és a hirtelen haragú király háborút tervezett a Horda ellen, amely elárulta seregét. Jaina azonban meggyőzte arról, hogy egy diplomáciai látogatás a Hordánál nem árthat, még mielőtt seregeivel nekivonul a határoknak, így Theramore úrnője Orgrimmarba teleportált Thrallhoz.

Jaina látogatása Orgrimmarban

- Thrall, mi történt? - kérdezte az orkot. - A Király háborúra készül...
- Jaina, ami a Haragkapunál történt, az egy belső árulás volt...
- Lady Proudmoore – szólt közbe Sylvanas –, a Hadfőnök igazat beszél. Ezt a cselszövést Varimathras és Grand Apothecary Putress tervelték ki, ez nem a Horda műve. Miközben a Horda és a Szövetség egyesült seregei megkezdték ostromukat a Haragkapunál, lázadás tört ki Undercityben. Varimathras és démoni alattvalói támadást indítottak, népem több száz tagját megölték. Én is éppen hogy el tudtam menekülni.
- A Horda elvesztette Undercityt – fejezte be Thrall. - Most készülünk fel az ostromra, és az elkövetők megkapják jussukat megbocsáthatatlan tetteikért. Ha most vita támad közöttünk, a Lich King könnyedén elpusztítja megosztott seregeinket. Rendbehozzuk a dolgokat, Jaina – ígérte a nőnek. - Ezt mondd el a királyodnak is.
- Elviszem ezt az információt Wrynn királynak – válaszolta Jaina –, de Thrall... Bolvar olyan volt neki, mint a bátyja. A Király távollétében Bolvar tartotta össze a Szövetséget. Képes volt erőt adni az embereknek a legsötétebb órákban is. Sajátjaként óvta és nevelte Anduint. Félek, hogy a haragja fel fogja emészteni őt, Thrall. Továbbra is reménykedek abban, hogy végül az észérvek győznek, de fel kell készülnünk a legrosszabbra... a háborúra. Ég ádjon, Hadfőnök – búcsúzott. - Imádkozom, hogy legközelebb egymás szövetségeseiként találkozhassunk.

Thrall tudta, hogy nincs veszteni való ideje, ha fenn akarja tartani a Horda és a Szövetség közötti törékeny békét. Csapataival együtt rögtön Undercityhez tartott, hogy Sylvanas és Vol'jin társaságában szembenézzen Varimathras-szal és társaival. Azonban nemcsak a Horda akarta visszafoglalni Undercity-t. Varian Wrynn már Jaina diplomáciai látogatása alatt parancsot adott a város megtámadására azért, hogy Bolvar gyilkosai megfizessenek bűneikért, amikor pedig meghallotta, hogy Undercity-t lázadók és nem a Horda birtokolja, úgy döntött, hogy itt a kiváló alkalom arra, hogy a Szövetség visszafoglalja Lordaeront, ami mindig is hozzájuk tartozott.

A Szövetség Undercity bejáratánál
Mikor Varian csapata élén belovalogt Undercitybe, mérhetetlen szomorúság és undor fogta el attól, hogy mi lett az egykor csodás és virágzó városból, ahol gyermekkorának jelentős részét töltötte. A szennyvízcsatornán keresztül közelítették meg a város belsejét, ahol már várta őket Putress és az ő szörnyszülöttei. Végül elfogytak az aberrációk és Putress kénytelen volt szembenézni Varian és a Szövetség csapatának haragjával. A patikárius hiába próbálta minden trükkjét bevetni ellenfeleivel szemben, végül elbukott és az igazság győzedelmeskedhetett. Varian és Jaina megdöbbenésére Putress rejtekhelyén rengeteg emberi holttestre bukkantak... akik a patikárius kísérleteinek és kínzásainak szemmel láthatólag áldozatai voltak. Wrynn király elborzadt a gondolattól, hogy itt, az egykori tündöklő emberi királyság, Lordaeron fővárosa alatt most a Forsakenek uralma alatt milyen rettenetes dolgok eshettek meg. És ki a megmondhatója annak, hogy mindezen kínzásokról nem tudott maga Sötét Úrnő?

- Nézzetek szét, testvéreim – mondta megvetően embereinek. - Nyissátok ki a szemeteket! Nézzétek, mit tettek a királyságunkkal! Meddig hagyjuk még, hogy ezek a szörnyetegek szabadon uralkodhassanak a mi világunkban? Eleget láttam a Horda világából. Jártam a városaikban. Jártam az elméikben... Tudom, hogy milyen gonoszság rejtőzik az orkok szívében.
Thrall és Sylvanas Undercityben

Ekkor Thrall kiáltása hallatszott a távolból:
- Undercity újra a Hordához tartozik! Lok'tar!

A Horda ugyanis szintén Undercityt ostromolta, csak ők a romok bejárata felől kezdték meg az ostromot, ahol már Varimathras várt rájuk saját seregével. Fokozatosan azonban sikerült a rémurat és szolgáit visszaszorítaniuk a város belseje felé, mígnem elérték a Royal Quartert. Kiderült, hogy Varimathras számos portált nyitott a Burning Legion számára, amelyen fokozatosan áramlottak át a démonok. A rémúr azonban egymaga nem tudta kellő ideig nyitva tartani a portált, és hamarosan a Horda seregei Thrall és Sylvanas vezetésével legyőzték őt, lényegét visszaűzve a Twisting Netherbe, ahol testvérei már vártak rá.
Varimathras

- Győztünk! - kiáltotta Thrall. - Undercity ismét a Hordához tartozik! Lok'tar! Csatlakozz hozzám, Sötét Úrnő! Keményen harcoltál és sok vért kiontottál, hogy helyrehozd a dolgokat. A Royal Quarter hozzád tartozik!
- Ez lesz a végzete a Horda minden ellenségének, Hadfőnök – felelte Sylvanas. - Most már csak azzal a roncs Putress-szel kell végeznünk.
- Végezni is fogunk, Sylvanas... - Ebben a pillanatban azonban a Szövetség kürtjei szólaltak meg, és a király csapatával együtt bevonult a terembe.
- Túlságosan sokáig voltam távol – kezdte Varian Wrynn. - A távollétem néhány kiváló harcosom életébe került. Az olyan szennyek, mint te és ez a gonosz boszorkány szabadon kalandozhattak – felügyelet nélkül. De elérkezett az idő, hogy helyretegyük a dolgokat. Hogy szétbomlasszuk ezt a gyilkosokból és rablókból álló áruló királyságot. Putress volt az első figyelmeztetés. Újabbak gonak jönni. Sokáig vártam erre a pillanatra, Thrall – folytatta. - Minden alkalommal, valahányszor csak belöktek az egyik átkozott arénádba... minden alkalommal, valahányszor megöltem egy hozzád hasonló zöldbőrű szörnyszülöttet... csak egyetlen dologra tudtam gondolni... hogy milyen lenne a világunk nélküled és a te torz Hordád nélkül... De ez most véget ér, Hadfőnök. - Varian a magasba lóbálta kardját és így kiáltott: - TÁMADÁS! Stormwindért! Bolvarért! A Szövetségért!

Azonban még mielőtt komoly csata alakulhatott volna ki, Jaina Proudmoore jelent meg a színen, hogy megmentse a helyzetet. Egy fagyasztó varázslattal megállította a küzdő feleket, és kihasználva a pillanatot, a Szövetség seregét Variannal együtt Stormwindbe teleportálta.





Ez az esemény mégis kulcsfontosságú lett Azeroth életében. Varian nyíltan háborút hirdetett a Hordával szemben. Az ő álláspontja szerint a Horda indokolatlanul terjeszkedett és a Szövetség ellen mesterkedett, méghozzá azért, mert a Harmadik Háború után hagyták, hogy az orkok Thrall vezetésével letelepedhessenek Durotarban. A közöttük lévő béke csak a Hordának jelentett előnyt, a Szövetség több értékes harcosát is beáldozta ennek a békének az érdekében – és itt Varian Daelin Proudmoore-ra is gondolt. A békét értelmetlennek tartotta a továbbiakban, azonban a nyílt háború előtt fontosabb dolguk is volt: legyőzni Northrenden a Lich Kinget. Thrall ugyanúgy tisztában volt ezzel, mint Varian Wrynn. Tudta, hogy Putress és Varimathras árulása a törékeny béke megszűnését jelenti, és az eddig fennálló, inkább hidegháborúsnak mondható helyzet megváltozik hamarosan. Hogy mennyire hitt Sylvanasnak abban, hogy nem volt köze az áruláshoz, nem tudjuk. De tény, hogy azóta bizony a mai napig Kor'kron őrök és Thrall megbízottja felügyeli a Forsakenek tevékenységét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése