T&K - A sámánizmus

Kívülállók és a Hordában kevésbé járatosak szeretik a taurenek és az orkok spirituális hitét „sámánizmusnak” nevezni, mintha egyetlen szóval ki lehetne fejezni ennek a komplex filozófiának az összes részletét és ágazatát.
Valójában az a spirituális út, amit sámánizmusnak hívunk és amit az orkok és a taurenek követnek, számos különböző hitvilágot foglal magába. A sámánizmus fő tanai, amiket Azerothon gyakorolnak, az ősimádat, az animizmus és a szellemek útmutatása.

Az ősimádat

Az ősimádat többet jelent a halottak egyszerű tiszteleténél. Amíg szinte az összes faj tiszteli és megemlékezik az őseiről valamilyen módon, az orkok és a taurenek hisznek abban, hogy az elődeik olyan erővel rendelkeznek, amivel az élő utódokkal kapcsolatot teremthetnek. A taurenek nem pusztán visszaemlékeznek az őseikre; beszélnek hozzájuk és erőt merítenek belőlük. Egy taurenre az őse folyamatosan vigyáz, és néha látomásokon és álmokon keresztül irányítja.

Minden tauren megtanulja azokat a szertartásokat és imákat, amelyekkel kapcsolatba léphet az őseivel. Egy tauren sámán ugyanakkor a törzsi szellemeket is meg tudja szólítani, hogy töltsék el őt bölcsességgel és erővel.

Habár a tauren társadalom ma már nem nomád, a szertartásaik és hagyományaik nagyon régi eredetűek, így erősen befolyásolta az a nomád életstílus, amit a taurenek követtek egészen mostanáig, amikor csatlakoztak a Hordához és Mulgore-t tették meg otthonuknak. Például, amíg a taurenek nomádok voltak, nem tudták akkor, amikor akarták, meglátogatni az őseik sírját, hogy tiszteletüket tegyék. Számos szertartás azt kívánja egy taurentől, hogy fából készült figurákat faragjon és aztán ezeket a faragásokat illatosított füvekkel és gyógynövényekkel együtt égesse el, ezzel kifejezve tiszteletét az őseinek. Bár most már állandó otthonuk van Mulgore-ban, de a fosztogató kentaurok még mindig távol tartják őket számos területtől, így továbbra sem tudják az összes ős sírját meglátogatni. Így nincs sok értelme változtatni a kialakult szertartáson.

Az orkok több konkrét emlékeztetőt is hagynak az őseiknek. Emlékműveket faragnak az elesetteknek és az állandó táborhelyek körül köveket helyeznek el. A nomád orkok és taurenek számos csoportos szertartást tartanak; ezek a szertartások történetmeséléssel, imádkozással és lakomával telnek egy egész éjen át. Az orkok halotti szertartásai elég változatosak, de vannak közös elemek. Ha egy ork meghal, minden jelenlévő ork olyan hangosan üvölt, ahogyan csak tud, ezzel riasztva az elhunyt őseit, hogy el kell jönniük, hogy átvezessék az új szellemet a szellemvilágba. Ha egy ork csatában esik el, a társai megvárják az üvöltéssel a csata végét. Így különböztetik meg a halál-üvöltést a csatában elveszettek hangjától.

Az orkok nagyra tartják a becsületet. Ha úgy hal meg egy ork, hogy még van egy beteljesítetlen kötelezettsége, a közeli barátai és rokonai magukra vállalják, hogy teljesítik a kötelezettségét, hogy így az elhunyt ork szelleme szégyenfolt nélkül léphet át a túlvilágba.

Az elhunyt legközelebbi barátai és rokonai néha magukhoz veszik a holttest egyik agyarát emlékeztetőnek és jelképnek, hogy utána sámán szertartások során meg tudják idézni a szellemét. A halott tiszteletére tartott csoportos szertartáson az orkok feldíszítik törzsi jelmezeiket vagy fegyvereiket az elhunyt barátaik és családtagjaik agyarával.

A taurenek jobban szerették eltemetni a halottaikat, de a Falka és az Elhagyottak (Forsaken) eljövetele óta egyre több törzs hamvasztja el halottjait, hogy elkerüljék az élőholt életmód lehetőségét.

Az animizmus

Az animizmus azt tanítja, hogy minden élőlénynek és néhány tárgynak is lelke vagy szelleme van. Az orkok és a taurenek hisznek abban, hogy léteznek növény-szellemek, természet-szellemet és föld-szellemek, amikkel mindenkinek tisztelettel kell bánnia. Az, aki tagadja a természeti szellemek létezését, megbontja kapcsolatát a földdel. Elveszetté és zavarttá válik, spirituálisan csak hányódik a világban.

Az animizmushoz való visszatérés egészen forradalmi gondolatokra sarkallt néhány orkot. Évszázadokon át az orkok aljas teremtmények voltak, pusztítók és vérszomjasak. A Szövetség civilizált népei lenézték az orkokat, primitívnek és vadnak tartották őket. Most az orkok összehasonlították az új hagyományaikat a Szövetségével és a sajátjukat ítélték meg spirituálisan felsőbbrendűnek. Most már a Szövetség tűnik számukra primitívnek és civilizálatlannak; a Szövetség erősen kötődik a komplikált és steril filozófiáihoz és tagadja az animizmus egyszerű és alapvető igazságát. Néhány ork lefitymálja a Szövetséget, mások szánják őket, míg másokat ez az egész kettősség hidegen hagy.

A taurenek a Föld Anyának nevezett szellem tiszteletén keresztül gyakorolják az animizmust. A Föld Anya jelképezi a természet összes animista erejét. Folyó-szellemek, tenger-szellemek, fa-szellemek, kő-szellemek és állat szellemek mind a Föld Anya képében tükröződnek. Az orkoknak kevésbé rendezett a filozófiájuk; úgy látják, hogy minden egyes szellem mint egyén kapcsolódik az egészhez, akárcsak egy nagy törzs tagjai.

 

Szellemi útmutatás

A szellemi útmutatás nem annyira a sámánizmus egyik filozófiai ága, mint inkább egyfajta technika, amit az ősimádat és az animizmus során használnak. A taurenek kifejezetten sokszor használják a szellemek útmutatását, a mindennapi életük során és a zűrzavaros időkben.

Egy sámánisztikus törzs tagjai megtanulják, hogy hogyan hívják az őseik és a természet erejét, hogy felruházza őket erővel és tudással. Néhány nagytudású sámán megtanulhat közvetlenül is kommunikálni az ősi szellemekkel, de a legtöbben inkább születnek ezzel a képességgel. Ezek a személyes a törzsi szellemekkel gyakran, és néha akaratlanul állnak kapcsolatban. Igyekeznek tolmácsolni az ősök szavait és hídként szolgálnak az élők és a holtak között.
Az ősök szellemeivel kommunikáló sámánokat gyakran szellemjáróknak is nevezik.



Tauren Ősök Faragásai

Amikor egy tauren elhatározza, hogy az ősei tiszteletére egy szertartást mutat be, meghatározott számú fabálványt farag, amit a szertartás során eléget. Az, hogy milyen bábut farag, mindig tükrözi a tauren történetét és számára fontos értékeket, így minden egyes szett teljesen személyre szabott. Ugyanakkor bizonyos témák időről-időre ismétlődnek, és a legtöbb tauren a következő szimbólumokat megérti.

Egy miniatűr faragott tauren az adott személy ősét jelképezi. A taurenek magukat egy 6 inch hosszúságú térdelő figurával jelképezik, hogy kifejezzék tiszteletüket az elődeiknek. Azonban minden elődjét egy tauren sem tudja egyenként, különálló figurákkal kifaragni, helyette bizonyos reprezentatív figurák az alábbiakat jelképezi:

• egy idős férfi és nő az idős korukban meghalt ősöket, 
• egy terhes nő és egy férfi vadász azokat, akik erejük teljében haltak meg,
• egy gyermek vagy fiatal pedig azokat, akik gyerekkorukban vagy a születésük előtt meghaltak.

További faragások a tauren családja által képviselt értékekelt jelképezik:

• Egy fa szorosan körülölelve gyökerekkel a család fontosságát jelképezi, azokat a gyökereket, amelyek a mai napig támogatják a taurent.
• A madarak, különösen a baglyok vagy a sasok a generációról generációra szálló bölcsességet jelentik.
• A kodó, a legszentebb minden állat közül, jelképezi a tauren és a Föld Anya közötti kapcsolatot.

A taurenek elem-szimbólumokat is használnak a szertartásaik során.

• A láng és a szén faragások az energiát és a csatát jelképezik és a taurenek általában akkor faragják ki ezeket, ha egy harcos ős előtt szeretnék tiszteletüket kifejezni.
• A víz a spiritualitást és a bölcsességet jelképezi; állóvizet faragnak a bölcsességükről ismert ősök tiszteletére, míg a folyóvízzel a sámán előtt tisztelegnek. 
• A föld a földek iránti szeretetet és a fizikai erőt jelenti, és a szertartások során ezekkel a föld-faragásokkal tisztelegnek a druidák és a hatalmas vadászok előtt.
• A levegő-faragások, amik általában felhők, hullámvonalat, vagy szálló levelek, a felfedezést és az alkalmazkodóképességet jelentik, a taurenek a levegő-faragásokat a vadászok, a felderítők és a gyerekek előtti tisztelet jeleként használják. 

A Föld Anya

A Föld Anya a taurenek szerint a természet összes szelleme. A Föld Anya Azeroth folyóiban, fáiban, pusztáiban és hegyeiben él. Ő a természet megtestesítője. Az összes kisebb természet-szellem a Föld Anyától ered, és oda tér vissza halálakor.
Bizonyos értelemben a taurenek egyfajta univerzális tudatnak tekintik a Föld Anyát. Amíg az egyéni szellemek egy meghatározott helyet képviselnek, az állatok, vagy a tárgyak, mint egy egyszerű fa szelleme, vagy a völgy szelleme, addig a Föld Anya az egész földet képviseli. Ő az összes élet és természet.
Az egyetlen Föld Anyától elkülönült szellemek az érző lények szellemei. A tauren ősök szellemei összhangban élnek a Föld Anyával, de nem részei neki.
A tauren vallás azt tanítja, hogy úgy kell tisztelni és szeretni a Föld anyát, hogy a testével, a földdel és gyermekeivel, a növényekkel és az állatokkal szintén tisztelettel bánunk. A taurenek olyan kevéssé akarják a föld természetes egyensúlyát megbolygatni, amennyire csak lehetséges. Csak azt szerzik meg a földtől, amire szükségük van és elkerülik a tömeges fakivágásokat és bányászatot. Tisztelik az állatokat, amiket levadásznak és soha nem pocsékolnak el egy állati áldozatot.

Látnoki Küldetések

A látnoki küldetések jelképezik a törzs egy tagja életútjának állomásait, mint a gyermekkorból a felnőttkorba, vagy a lányságból az anyaságba való átmenetet. A sámánok karrierjük során több látnoki küldetésen is részt vesznek, és mindegyik feltárja a lelkének addig egy rejtett tudását.
Ahhoz, hogy egy látnoki küldetésen részt vegyen, a látnok maga mögött hagyja a törzsét és keres a természetben egy területet, amelyet csendesnek és megszenteltnek érez. A látnok semmilyen civilizált szerszámot nem vihet magával, beleértve a fegyvereket és a ruhákat, csak egy vizes kulacsot vihet magával. A törzs sámánja ellátja a látnoki beszélőt egy csomag gyógynövénnyel, amelyet a megszentelt helyen fogyaszthat. Ezek a gyógynövények megkönnyítik a látnoki küldetést.
Egy látnoki küldetés 2-4 napig tart. Hagyományosan a küldetés egy erőteljes késztetéssel kezdődik, hogy elhagyja a területet. A látnoknak ellen kell állnia a kísértésnek és az általa választott területen kell maradnia. A legtöbb látnok emlékezteti magát a szent feladatra, amelyet teljesít, és azzal tudattal nyugodnak meg, hogy pár napot egyedül is át tudnak vészelni. Miután az elhagyásra késztetés elmúlik, a látnok meglepően élénknek érzi magát. Úgy érzi, hogy kiúszik a testéből és látja az alatta elterülő földet. Tüzetesen megvizsgálja a testét és ennek során megérti a lelkét is. Minden fizikai jellemvonás az ősei és népének elmúlt tapasztalataira emlékezteti. Addig meditál ezeken a dolgokon, amíg azt nem érzi, hogy békében van önmagával.
A látnoki küldetés csúcsán egy szellem-állat érkezik a látnokhoz. Az állat a látnok szellemét jelképezi; a rettenthetetlen harcosok egy medvét láthatnak, amíg a félénk növénygyűjtők egy nyuszit. A látnok azonnal szoros kapcsolatot érez az állattal. Kivételes esetekben a szellem-állat a megszentelt területről egy nagy erejű helyhez vezetheti a látnokot. Ez néha azokkal történik, akikből később sámán lesz. Az erő helyén a látnok egy további próbán vesz részt, mint a vadállatok elleni küzdelem próbája, vagy az a próba, amelynek során egy sérült állatot kell meggyógyítania, vagy megszereznie egy veszélyes helyről kell megszereznie egy tárgyat.
A látnoki küldetés végeztével a látnok általában magával visz apróbb tárgyakat a megszentelt területről, mint egy követ, vagy állatszőrt, amely a küldetésére emlékezteti. Az a látnok, aki elbukik a küldetésen, újra próbálkozhat, ha ő és a sámánja újra készen áll rá. 

(Forrás: Wow RPG Horde Player's Guide 90-93.p.)